— Hírek/Információk —

Súlyosbodik az aszály, a vízügy országosan összehangolja a vízhiány elleni készültséget - tájékoztatta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) július 20-án az MTI-t.

Foto: MTI/Czeglédy Zsolt

A közlemény szerint reggel 8 órától a vízhiány elleni védekezési készültség keretében megkezdte működését a vízügy Országos Műszaki Irányító Törzse (OMIT). Azt írták, hogy Magyarországon súlyos aszály uralkodik, amely az előrejelzések szerint a hét végére várhatóan tovább nő; a tartósan vízhiányos időszak országosan március 21. óta tart.

Az Alföldön az öntöző- és kettős működésű csatornák teljes kapacitással üzemelnek. A rendkívüli öntözési kérelmek eddig soha nem tapasztalt nagyságrendben jelentkeznek - közölte az OVF.

A 12 vízügyi igazgatóságból már tíz területén rendeltek el vízhiány elleni készültségi fokozatot: jelenleg hét vízhiánykezelő körzetben elsőfokú, hét körzetben másodfokú, és 18-ban harmadfokú - vagyis a legmagasabb - készültség van érvényben.
A csapadékmentes időjárás és a vízkészletek folyamatos csökkenése miatt a vízigények úgy nőttek, hogy azok kielégítését csak több vízügyi igazgatóság összehangolt működése mellett, térségi vízátvezetésekkel, adott esetben szivattyús vízpótlással lehet csak megoldani - közölte az OVF.


Az aszály mérésére és előrejelzésére dolgoztak ki eljárást az SZTE kutatói

Az aszály mérésére és előrejelzésére dolgoztak ki országosan használt eljárást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék kutatói - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A közlemény szerint az aszály mértékének számszerűsítése nem egyszerű feladat, mivel a jelenség kialakulásában a csapadékmennyiség mellett legalább ilyen fontos a hőmérséklet változása és a megelőző időszak csapadék- és hőmérsékleti viszonyai. Legalább ilyen komoly kihívás az aszály előrejelzése: megbízható csapadék-előrejelzés legfeljebb 10-14 napra adható. A jelenlegi aszály mértékéből és a várható csapadékmennyiségből csak valószínűsíthető a vízhiány alakulása.


Az aktuális aszály két legfontosabb - a megelőző időszak csapadék- és hőmérsékleti viszonyai által meghatározott - jellemzője a talajnedvesség és a növényzet állapota, melyek alkalmasak a folyamat bizonyos fokú előrejelzésére is. Az SZTE kutatói már több mint tíz éve végeznek az aszály előrejelzését segítő - műholdas távérzékelésen alapuló - vegetáció- és talajnedvesség-méréseket.


A talaj felső rétegében lévő nedvességtartalom nagy területen legjobban radarjelet használó műholdakkal mérhető. Korábban ezek csak nagyon alacsony - több kilométeres - felbontással tudták érzékelni a talajnedvességet, de a közelmúltban új adatok és módszerek váltak elérhetővé, amelyekkel a felső rétegben lévő vízmennyiség 100x100 méteres részletességgel, több száz négyzetkilométeres területen megbecsülhető.


A növényzet megfigyelése a látható, a közeli infravörös és a termál infravörös hullámhosszban gyűjtött adatokkal történik két-háromnapos gyakorisággal. Ha bizonyos területeken a növények fejlődése más területekhez vagy a hosszú távú megfigyelésekhez képest a várhatónál gyengébb, az a vízhiány jele lehet. A szegedi kutatók műholdak segítségével akár 10x10 méteres térbeli felbontással, hetente legalább kétszer, az egész országra kiterjedően tudják megfigyelni a vegetáció változását.


A talajnedvesség meghatározásának közvetlen módja a pontszerű földi mérés. A kutatók olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel a meteorológiai monitoringállomások hat különböző mélységben végzett talajnedvesség-méréssel kiegészített adataiból kiszámolható a vízhiány. Ez az adat kiválóan alkalmas arra, hogy már a vegetációs időszak kezdetén, tavasszal előre jelezze a nyári aszályvalószínűségét.


Tavasszal a talaj felső 70-80 centiméteres rétegének - a megelőző őszi-téli időszak súlyos csapadékhiányára visszavezethető - szárazsága komoly aszály kialakulását vetítheti előre. Így amennyiben az átlagosnál nem csapadékosabb a tavasz és a nyárelő, komoly mezőgazdasági károk alakulhatnak ki, ahogy idén is.


Az SZTE kutatói az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálásával és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársaival új, napi bontású aszályindexet dolgoztak ki, amely az Operatív Vízhiány Értékelő és Előrejelző Rendszer (https://aszalymonitoring.vizugy.hu/) alapját képezi. Országszerte már több mint 110 állomáson gyűjtik a meteorológiai és talajnedvesség adatokat, melyek feldolgozása segítséget nyújt a nyári öntözésre való felkészüléshez.


Nemzetközi online konferencián mutatták be a készülő Felső-Tisza vidék klímastratégiájának sarokpontjait

Nemzetközi online konferenciát rendeztek a Kolozsvári Műszaki Egyetem szervezésében 2021. november 18 és 20 között a HUSKROUA határokon átívelő partnerség keretében létrehozott GeoSES projekt kapcsán. A katasztrófakockázat-kezelés és kockázatfigyelési megoldások című konferencián a projektben résztvevő magyar, szlovák, román és ukrán szakemberek mellett neves nemzetközi előadói gárda kapcsolódott a konferenciához, amelynek tanácsadó testületébe a világ elismert technológiai egyetemeinek szaktekintélyei kaptak meghívást.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, mint a GeoSES projekt egyik magyarországi partnere az online esemény első napján mutatta be a projekt keretében elért eredményeit. Dr. Vass Róbert a projekt egyik hazai szakértője pedig ismertette a program keretében az önkormányzat által a Felső-Tisza vidékére vonatkozóan készülő klímastratégia alapvetéseit.

A konferencia workshopjain és szekció ülésein a résztvevők a legújabb műholdas talajmegfigyelési és térelemzési technológiákkal és módszerekkel ismerkedhettek meg. Az előadók pedig bemutatták, hogy ezen technológiák hogyan használhatóak hatékonyan a különböző természeti katasztrófahelyzetek előrejelzésében és nemzetközi együttműködéssel, a partnerek tudományos eredményeinek megosztásával, hogyan tudják még hatékonyabbá tenni ezt a közös munkát.


G.I.C. 2021. Nemzetközi Konferencia

Katasztrófakockázat-kezelés és kockázatfigyelési módszerek címmel a Kolozsvári Műszaki Egyetem szervezésében 2021. november 18-20 között nemzetközi konferenciát rendeznek. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, mint a GeoSes projekt egyik magyarországi partnere a konferencia első napján ismerteti a projekt keretében létrehozott klímastratégia sarokpontjait. A konferencia részletes programja ide kattintva érhető el.

Az elmúlt évtizedekben a Kárpátok Eurorégiójában gyakoribbá váltak az ökológiai katasztrófák. A földfelszín megfigyelt deformációival (a közelmúlt geotektonikus mozgásaival, földcsuszamlásokkal) rendelkező területei viszonylag sűrűn lakott területeken, ipari, mezőgazdasági, városi rekreációs területeken és értékes természetvédelmi tájakon...

A megyei önkormányzat is oroszlánrészt vállalt az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésében

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat is részese annak a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna összefogásával megvalósuló, Határon Átnyúló Együttműködési Programnak, melynek célja az éghajlatváltozás okozta társadalmi és gazdasági veszteségek, valamint az emberi egészségre és az életre gyakorolt kockázatok csökkentése. A Megyei Önkormányzat egy, a térség egészére kiterjedő klímastratégia kidolgozását vállalta a projektben, melynek részleteiről Seszták Oszkár, a Megyei Közgyűlés elnöke adott tájékoztatást. (www.sunshinefm.hu)

Biztonságosabbá válhat a Felső-Tisza-vidéke egy nemzetközi összefogás eredményeként

A lezúduló árvizek, a természeti jelenségek és az emberi beavatkozások hatásait vizsgálja az a projekt, amelynek ismertetője szerdán zajlott a megyeházán. Az Ungvári Egyetem vezetésével a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Kassai Egyetem, valamint a Kolozsvári Egyetem közösen a Felső-Tisza-vidékének geomorfológiai vizsgálatába kezdett. A kutatások eredményei a Tisza folyásának változására, illetve a felszínmozgások veszélyeire is felkészítik a hatóságokat. 

www.nyiregyhaza.hu

Segítség vész esetén

Területi vészjelző rendszer kidolgozásában vesz részt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat.

A nemzetközi együttműködéssel a megyei klímastratégiát terjesztik ki a határmenti régió egészére. A több országgal közös projekt célja, hogy a legfejlettebb technológiák segítségével például a Tisza-menti földcsuszamlásokat vagy más veszélyhelyzeteket tárjon fel. A szakemberek intézkedési tervet, valamint a felszínmozgásokat előrejelző internetes felületet is készítenek. www.kolcseytv.hu