A klímavédelemben nagyon fontos a megelőzés, a szemléletmód alakítása, így a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat a GeoSES - Területi vészjelző rendszer a határmenti régióban - HUSKROUA/1702/8.1./0065 nemzetközi projekt keretében "Helyi szintű klímavédelmi megoldások" címmel pályázatot hirdetett középiskolai tanulók részére.
A diákok esszében mutathatták be arra vonatkozó elképzeléseiket, javaslataikat, hogy otthonuk, településük, vagy a megye területén mit lehetne tenni a klíma védelme érdekében. A dolgozatok beküldői tárgyjutalomban részesültek, a Nyíregyházi Szakképzési Centrum Vásárhelyi Pál Technikumának tanulói pedig egy előadás keretében megismerhették a Felső-Tisza vidék klímastratégiáját. A beérkezett pályaműveket itt olvashatja:
Végh Jázmin Varga Kristóf Tóth Roland Szűcs Karolina Rozinka Richárd Molnár Attila
Módis Péter Markovits Mirtill Júlia Lukács Emília Gyarmati Nándor Forró Patrícia
Csizmadia Előd Ferenc Bíró Panna Bacsó János
A klímaváltozás nem a jövő veszélye, hanem a jelen valósága. Ezért is volt nagy jelentősége ennek a geomonitoring rendszert megvalósító projektnek, amelynek záróeseményét kedden tartották a Megyeházán. A projekt részeként a megyei klímastratégia nyújthat majd támpontot a határon átnyúló régió klímastratégiájának kidolgozásában. A Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENI Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 keretében európai uniós támogatással valósult meg - a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat részvételével hozták létre a Területi vészjelző rendszert a határmenti régióban.
"Az elmúlt nyár alapján nem kell azt ecsetelni, hogy a klímaváltozás nem a jövő veszélye, hanem a jelen valósága. Ezért is volt nagy jelentősége ennek a geomonitoring rendszert megvalósító projektnek. Partnereinkkel egy monitoring rendszert építettünk ki főleg Kárpátalján, amely a geomorfológiai sajátosságokban bekövetkezett változásokat folyamatosan figyeli. Az önkormányzat feladata a megyei klímastratégia adaptációja, illetve kiterjesztése a térségre. Ezeken a területeken nem volt ilyen dokumentum, a következő években az ottani önkormányzatok olyan elképzeléseket tudnak majd megfogalmazni, amelyek a klímaadaptációt segítik majd elő" - ismertette Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke.
A mintegy 850 ezer eurós európai uniós forrásból létrejött Területi vészjelző rendszer a térség hosszú távú klímastratégiájának kidolgozásában nyújt majd segítséget. A 24 hónapos projekt 2019-ben kezdődött adatgyűjtéssel.
"Ebből az üvegházhatású gázok mértékét számoltuk ki, emellett pedig bemutattuk a régió klimatikus földtani viszonyait. Ezen gázok okozta változásokat, valamint az egyes területeket és összességében a régiót jellemző problémákat is megfogalmazták."
Magyarországon a megye mellett a BME, a kassai egyetem, az ungvári egyetem és a kolozsvári egyetem munkatársai vettek részt a közös munkában - tette hozzá Rozinka Zsolt Illés, a projekt szakértője.
Forrás: www.nyiregyhaza.hu
- A régióban is kiemelkedő szerepet ért el azzal Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, hogy 2018-ban a megyék sorában elsőként készítette el klímastratégiáját, hiszen a most elkészült, a határon túli régiókat is magába foglaló tanulmánynak az alapjául szolgált - mondta Rozinka Zsolt Illés, a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályának vezetője kedden azon a projektzáró sajtótájékoztatón, ahol összefoglalta Felső-Tisza-vidék klímastratégiájának lényegét.
A kutatás a természeti-, valamint az ember okozta természeti katasztrófák megelőzésének lehetőségeire irányítja rá a figyelmet, amellett, hogy pontosan leírja a terület komplex természetföldrajzát, klímatikus és földtani jellemzőit, elemzi a Felső-Tisza vízgyűjtőjének hőmérsékleti és csapadékviszonyait, és megvizsgálja a projektben résztvevő térségek üvegházhatású gázkibocsátásának mértékét is. Olyan globális kérdésekkel is foglalkozik, melyek segítségével csökkenthetők a klímaváltozás okozta jelenségek és problémák.
Hazánk Ukrajnával, Szlovákiával és Romániával közösen vett részt a projektben, a megyei önkormányzat partnere az Ungvári Nemzeti Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Kolozsvári Műszaki Egyetem és a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem volt.
- A szakmai anyag összeállításának az volt a célja, hogy támpontokat adjunk a határmenti régióban is fellelhető, a klímaváltozás következtében előtérbe kerülő problémákra, veszélyforrásokra. Ilyen például a városokat, lakott területeket romboló villámárvizek, a kárpátaljai területeken a sóbányászat következtében kialakuló karsztjelenségek, a Tisza folyó nagy vízi és kis vízi időszakváltozásai miatt kialakuló partszakadások. A GeoSes programban a szakértők a Felső-Tisza-vidékén a természetes vagy ember okozta felszíni mozgásokat vizsgálták, radarképpel azonosították a területeket. A 3D-s modellekkel előre lehet ezeket a folyamatokat jelezni, egy webes alapú rendszerben pedig közzétenni, így megelőzhetők a természeti csapások.
Néhány égetően fontos területet említve külön fejezet foglalkozik a megújuló energiával, a klímatudatossággal és szemléletformálással, valamint a mezőgazdaságot egyre nagyobb mértékben sújtó aszállyal is.
- Az idei nyár is megmutatta, hogy az aszály súlyos probléma, így a dokumentumba belekerült a Nyírség vízpótlására vonatkozó tanulmány elkészítése és cselekvési terve. A klímaváltozás hatására a Nyírség ökológiai folyamatai is átalakulnak, elveszíti vizes élőhelyeinek a döntő részét. Az elmúlt években megtapasztalhattuk, hogy az egyszerre hirtelen lezúduló, extrém mennyiségű csapadék után drasztikusan száraz időszakok is jöhetnek, szükség van az öntözésre alkalmas csapadék visszatartására - említett egy fontos példát Rozinka Zsolt Illés. Hozzátette: a most elkészült dokumentum átfogó intézkedési javaslatokat is kínál a környezetvédelemben, katasztrófavédelemben, vízügyi szakmában működő szervezeteknek és hatóságoknak, nem utolsó sorban a döntéshozóknak. Ezek között hangsúlyosak az energetikai fejlesztések, a közösségi közlekedés előtérbe helyezése, a lakosság szemléletformálása. Hogy kik lapozhatják fel ezt a dokumentumot?
- Nagyon örülnénk, ha a fiatal generáció is fellapozná, elsőként a nyíregyházi ÉVISZ-ben a leendő környezetvédelmi szakembereknek mutattuk be a 350 oldalas tanulmányt - jegyezte meg főosztályvezető.
Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke azt hangsúlyozta: - A klímaváltozás nem ismer határokat, ezért döntöttünk úgy, hogy a megyei klímastratégiánkat bővítjük, és a környező országok szakembereinek véleményét összefogjuk. A kockázatokat felmértük, amelyből közösen is megfogalmazhatunk fejlesztési tervekhez célokat, de lokálisan is hasznosíthatja a projektben résztvevő négy ország. Forrás: www.szon.hu
2022. utolsó közgyűlési ülésén, december 8-án tárgyalta a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENI Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 keretében elkészített Felső-Tisza-vidék klímastratégiáját. Az "Extension of the operational "Space Emergency System" towards monitoring of dangerous natural and man-made geo-processes in the HU-SK-RO-UA cross-border region" (Területi vészjelző rendszer a határmenti régióban, röviden: GeoSes) megnevezésű projektben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat vállalta, hogy szakértők bevonásával olyan stratégiát alkot, amely a jelenlegi állapotfelmérések mellett, bemutatja a térség kockázati tényezőit és megalapozza a jövőbeni klímavédelemmel kapcsolatos döntéseket.
A Közgyűlés megtárgyalta és a jelen lévők egyhangú döntésével elfogadta a Felső-Tisza-vidék klímastratégiáját.
A Kölcsey Televízió beszámolója a Közgyűlésről ITT megtekinthető.
Ennek célja a határon átnyúló területek geomonitoringja, a természeti és az emberi tevékenységből fakadó veszélyhelyzetek megelőzése. A több mint 2 éve indult projekt összköltségvetése közel 940 ezer euró, amelyből az unió támogatása több mint 840 ezer euró.
Forrás: Kölcsey Televízió https://kolcseytv.hu/klimastrategia-6/
Elkészült a klímastratégia, Magyarország, Szlovákia, Románia és Ukrajna határon átnyúló együttműködési programja.
A Felső-Tisza-vidék Területi vészjelző rendszerének kidolgozását közel 845 ezer euróval támogatta az unió. 2019 decemberében indult, majd két halasztás után idén december 31-én zárul. Kezdetben a COVID, legutóbb pedig az Ukrajnában dúló háború hátráltatta a szakembereket.
Forrás Nyíregyházi Televízió: https://www.youtube.com/watch?v=nEA1mRGziO4
Hazánk Ukrajnával, Szlovákiával és Romániával közösen részt vesz egy határon átnyúló projektben, melynek részeként elkészült a Felső-Tisza-vidék klímastratégiája. A szakmai anyagot szerdán délelőtt mutatták be a megyei kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztályának nyíregyházi épületében.
A fórum vendégeit először Seszták Oszkár köszöntötte. A megyei közgyűlés elnöke elmondta, a klímaváltozás már rég nem egy riogatásnak szánt megfoghatatlan dolog, hanem egy valós veszély, amit legutóbb most nyáron, az aszályos időszak során a saját bőrünkön is érezhettünk.
Seszták Oszkár beszélt az öntözés kérdésköréről is, kiemelve, hogy a Nyírség vízpótlása érdekében készül egy stratégiai és egy terv annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabban lehessen megtartani a Tisza vizét, és később, az aszályos időszakban öntözésre használni. A tervezési folyamat jelenleg is tart.
- A klímaváltozás nem ismer határokat, ezért döntöttünk úgy, hogy a megyei klímastratégiánkat bővítjük, és mi is megosztjuk tapasztalatainkat másokkal, ahogy mi is meghallgatjuk a környező országok szakembereinek véleményét - fogalmazott a szerdai fórumon Seszták Oszkár.
Felidézte, nemrégiben egy hasonló konferencián járt Olaszországban, ahol egy helyi újságíró pont erről a projektről kérdezte, ebből is látszik, hogy a téma nemcsak lokális.
A megyei közgyűlés elnökének köszöntője után a szigorúan vett szakmaiság került az előtérbe, mikor is dr. Vass Róbert, a GeoSES projekt szakmai vezetője részletezte az eddigi tapasztalatokat.
A program során a szakemberek elkészítettek egy több mint 350 oldalból álló klímastratégiát, mely, többek közt, több átfogó intézkedési tervet is tartalmaz. A klímastratégia szerint a kitűzött megyei klímavédelmi célok létrehozásának alapvető feltétele a megfelelő intézményrendszer kialakítása. Ennek lehetséges megoldási módja egy Megyei Klímairoda létrehozása, illetve ennek finanszírozását biztosító Klímaalap biztosítása. A szervezet fő tevékenysége a szakmai támogatás, koordináció, és tanácsadás biztosítsa lenne.
A megye sajátos földrajzi elhelyezkedéséből adódóan (határos Szlovákiával, Ukrajnával és Romániával) határon átnyúló koordinációs szerepet tölthet egy térségi klímastratégia megvalósításában is. Az itt munkába álló klímareferens munkatársak tájékoztatni tudják az érintett célcsoportokat és egyéb érdeklődőket az aktuális teendőkről, az e témában elérhető pályázati forrásokról, valamint a jó gyakorlatok összegyűjtésével segítséget nyújthatnak az érintetteknek. A létrehozandó Klímaalap célja, hogy működtesse a Klímairodát, pénzügyi forrását biztosítson olyan kisebb volumenű tevékenységekhez, amelyeket sem nemzeti, sem közösségi források nem támogatnak.
Forrás: https://www.szon.hu/helyi-kozelet/2022/11/a-klimavaltozas-nem-ismer-hatarokat-fotok
Négy ország - Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna - együttműködésével zajlik az a határon átnyúló együttműködési program melynek részeként elkészült a FELSŐ-TISZA-VIDÉK KLÍMASTRATÉGIA, amelynek bemutatóját és szakmai fórumát szerdán tartották Nyíregyházán. A szakmai találkozón elhangzott, hogy klímaváltozás hatásai ma már nem csak elméleti síkon foglalkoztatják a szakembereket, hanem sajnos kézzelfoghatóvá váltak a negatívumai. Ezek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét az országos átlaghoz képest is nagyobb mértékben érik. Az évi középhőmérséklet az ország ezen részében nőtt a legintenzívebben az elmúlt évtizedekben. Ezek az okok és tendenciák egyértelműen megerősítik, hogy a klímaváltozás okozta hatásokkal és az azt kiváltó okokkal foglalkozni kell. Dr. Vass Róber, a GeoSES Projekt szakértője, egyetemi docens azt emelte ki, hogy térségünkben a legnagyobb gondot az aszály okozza, de a folyók szennyezése ellen is tenni kell.
Seszták Oszkár a Megyei Közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy Szabolcs-Szatmár-Beregben már nem csak a tervezés, hanem a megvalósítási szakaszban is vannak programok, melyek a klímaváltozás okozta hatásokat mérsékelhetik.
Forrás: https://sunshinefm.hu/#!/pages/bejegyzes.php?id=121343
Foto: MTI/Czeglédy Zsolt
A közlemény szerint reggel 8 órától a vízhiány elleni védekezési készültség keretében megkezdte működését a vízügy Országos Műszaki Irányító Törzse (OMIT). Azt írták, hogy Magyarországon súlyos aszály uralkodik, amely az előrejelzések szerint a hét végére várhatóan tovább nő; a tartósan vízhiányos időszak országosan március 21. óta tart.
Az Alföldön az öntöző- és kettős működésű csatornák teljes kapacitással üzemelnek. A rendkívüli öntözési kérelmek eddig soha nem tapasztalt nagyságrendben jelentkeznek - közölte az OVF.
A közlemény szerint az aszály mértékének számszerűsítése nem egyszerű feladat, mivel a jelenség kialakulásában a csapadékmennyiség mellett legalább ilyen fontos a hőmérséklet változása és a megelőző időszak csapadék- és hőmérsékleti viszonyai. Legalább ilyen komoly kihívás az aszály előrejelzése: megbízható csapadék-előrejelzés legfeljebb 10-14 napra adható. A jelenlegi aszály mértékéből és a várható csapadékmennyiségből csak valószínűsíthető a vízhiány alakulása.
Az aktuális aszály két legfontosabb - a megelőző időszak csapadék- és hőmérsékleti viszonyai által meghatározott - jellemzője a talajnedvesség és a növényzet állapota, melyek alkalmasak a folyamat bizonyos fokú előrejelzésére is. Az SZTE kutatói már több mint tíz éve végeznek az aszály előrejelzését segítő - műholdas távérzékelésen alapuló - vegetáció- és talajnedvesség-méréseket.
A talaj felső rétegében lévő nedvességtartalom nagy területen legjobban radarjelet használó műholdakkal mérhető. Korábban ezek csak nagyon alacsony - több kilométeres - felbontással tudták érzékelni a talajnedvességet, de a közelmúltban új adatok és módszerek váltak elérhetővé, amelyekkel a felső rétegben lévő vízmennyiség 100x100 méteres részletességgel, több száz négyzetkilométeres területen megbecsülhető.
A növényzet megfigyelése a látható, a közeli infravörös és a termál infravörös hullámhosszban gyűjtött adatokkal történik két-háromnapos gyakorisággal. Ha bizonyos területeken a növények fejlődése más területekhez vagy a hosszú távú megfigyelésekhez képest a várhatónál gyengébb, az a vízhiány jele lehet. A szegedi kutatók műholdak segítségével akár 10x10 méteres térbeli felbontással, hetente legalább kétszer, az egész országra kiterjedően tudják megfigyelni a vegetáció változását.
A talajnedvesség meghatározásának közvetlen módja a pontszerű földi mérés. A kutatók olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel a meteorológiai monitoringállomások hat különböző mélységben végzett talajnedvesség-méréssel kiegészített adataiból kiszámolható a vízhiány. Ez az adat kiválóan alkalmas arra, hogy már a vegetációs időszak kezdetén, tavasszal előre jelezze a nyári aszályvalószínűségét.
Tavasszal a talaj felső 70-80 centiméteres rétegének - a megelőző őszi-téli időszak súlyos csapadékhiányára visszavezethető - szárazsága komoly aszály kialakulását vetítheti előre. Így amennyiben az átlagosnál nem csapadékosabb a tavasz és a nyárelő, komoly mezőgazdasági károk alakulhatnak ki, ahogy idén is.
Az SZTE kutatói az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálásával és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársaival új, napi bontású aszályindexet dolgoztak ki, amely az Operatív Vízhiány Értékelő és Előrejelző Rendszer (https://aszalymonitoring.vizugy.hu/) alapját képezi. Országszerte már több mint 110 állomáson gyűjtik a meteorológiai és talajnedvesség adatokat, melyek feldolgozása segítséget nyújt a nyári öntözésre való felkészüléshez.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, mint a GeoSES projekt egyik magyarországi partnere az online esemény első napján mutatta be a projekt keretében elért eredményeit. Dr. Vass Róbert a projekt egyik hazai szakértője pedig ismertette a program keretében az önkormányzat által a Felső-Tisza vidékére vonatkozóan készülő klímastratégia alapvetéseit.
A konferencia workshopjain és szekció ülésein a résztvevők a legújabb műholdas talajmegfigyelési és térelemzési technológiákkal és módszerekkel ismerkedhettek meg. Az előadók pedig bemutatták, hogy ezen technológiák hogyan használhatóak hatékonyan a különböző természeti katasztrófahelyzetek előrejelzésében és nemzetközi együttműködéssel, a partnerek tudományos eredményeinek megosztásával, hogyan tudják még hatékonyabbá tenni ezt a közös munkát.
Katasztrófakockázat-kezelés és kockázatfigyelési módszerek címmel a Kolozsvári Műszaki Egyetem szervezésében 2021. november 18-20 között nemzetközi konferenciát rendeznek. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, mint a GeoSes projekt egyik magyarországi partnere a konferencia első napján ismerteti a projekt keretében létrehozott klímastratégia sarokpontjait. A konferencia részletes programja ide kattintva érhető el.
Az elmúlt évtizedekben a Kárpátok Eurorégiójában gyakoribbá váltak az ökológiai katasztrófák. A földfelszín megfigyelt deformációival (a közelmúlt geotektonikus mozgásaival, földcsuszamlásokkal) rendelkező területei viszonylag sűrűn lakott területeken, ipari, mezőgazdasági, városi rekreációs területeken és értékes természetvédelmi tájakon...
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat is részese annak a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna összefogásával megvalósuló, Határon Átnyúló Együttműködési Programnak, melynek célja az éghajlatváltozás okozta társadalmi és gazdasági veszteségek, valamint az emberi egészségre és az életre gyakorolt kockázatok csökkentése. A Megyei Önkormányzat egy, a térség egészére kiterjedő klímastratégia kidolgozását vállalta a projektben, melynek részleteiről Seszták Oszkár, a Megyei Közgyűlés elnöke adott tájékoztatást. (www.sunshinefm.hu)
A lezúduló árvizek, a természeti jelenségek és az emberi beavatkozások hatásait vizsgálja az a projekt, amelynek ismertetője szerdán zajlott a megyeházán. Az Ungvári Egyetem vezetésével a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Kassai Egyetem, valamint a Kolozsvári Egyetem közösen a Felső-Tisza-vidékének geomorfológiai vizsgálatába kezdett. A kutatások eredményei a Tisza folyásának változására, illetve a felszínmozgások veszélyeire is felkészítik a hatóságokat.
Területi vészjelző rendszer kidolgozásában vesz részt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat.
A nemzetközi együttműködéssel a megyei klímastratégiát terjesztik ki a határmenti régió egészére. A több országgal közös projekt célja, hogy a legfejlettebb technológiák segítségével például a Tisza-menti földcsuszamlásokat vagy más veszélyhelyzeteket tárjon fel. A szakemberek intézkedési tervet, valamint a felszínmozgásokat előrejelző internetes felületet is készítenek. www.kolcseytv.hu
