A Felső-Tisza térség klímastratégiájának kidolgozása

A klímastratégia kidolgozása során bemutatásra kerül a terület komplex természetföldrajzi jellemzése, valamint az éghajlati jellemzők bemutatása (általános éghajlati jellemzők, napsugárzási jellemzők, a hőmérséklet, csapadék, szélviszonyok időbeli és térbeli változása) országrészenként, a Felső-Tisza vízgyűjtőjének hőmérsékleti és csapadékviszonyainak jövőbeni alakulása. A mitigációs helyzetértékelést az egyes országonkénti térségek vonatkozásában külön-külön végezzük el. A helyzetértékelés az egyes országonkénti térségek üvegház-hatású gázkibocsátásának (ÜHG) meghatározására terjed ki. Minden ország esetében adunk egy országos helyzetképet is, az adott ország illetékes minisztériumai által közreadott dokumentumok alapján. Majd ezt követően ezeket az adatokat összesítetjük, így kapjuk meg a vízgyűjtő terület kommulált ÜHG-kibocsátást.

Az alkalmazkodási helyzetértékelés fejezetben bemutatjuk a Felső-Tisza vízgyűjtőterületén lévő közigazgatási egységek főbb társadalmi és gazdasági jellemzőit, a természeti értékeit, a legjellemzőbb környezeti problémákat és a leginkább releváns természeti, vagy antropogén eredetű veszélyforrásokat (pl. erdőterületek veszélyeztetettsége, árvizek és villámárvizek általi veszélyeztetettség, antropogén eredetű sókarsztok kialakulása Aknaszlatinán, a turizmus veszélyeztetettsége, a színesfém bányászat, környezeti kockázatai). A vizsgált közigazgatási egységek a következők: Magyarország Szabolcs-Szatmár-Bereg megye; Románia, Máramaros-megye (Judetul Maramures), Szatmár-megye (Judetul Satu Mare); Szlovákia, Kassai kerület (Kosice Kraj); Ukrajna Kárpátalja (Zakarpatszka oblaszty). Külön részfejezet foglalkozik az aszály általi veszélyeztetettséggel.

A mitigációs és az alkalmazkodási helyzetértékelés fejezetek alapján készül el a Felső-Tisza vízgyűjtőterületének éghajlati szempontú SWOT-analízise külön országrészenként az erősségek/gyengeségek, veszélyek/lehetőségek figyelembevételével az alábbi területekre: ÜHG kibocsátás, természeti, táji és épített környezet, környezet- és katasztrófa védelem, társadalom és emberi egészség, gazdaság (Ipar, Mezőgazdaság), közüzemi ellátás (víziközmű, hulladékgazdálkodás), közlekedés, turizmus. Elkészül a szemléletformálási helyzetértékelés az adott közigazgatási egységekre vonatkozóan. Emellett javaslatokat teszünk az egyes közigazgatási egységek klímavédelmi jövőképének meghatározására a mitigáció, az adaptáció és a szemléletformálás tekintetében.